a nagyja.

Az apraja (és súlyosabb) része még hátravan, de ebből kifelé nem látszik semmi.

Nem tudom, miért csinálom: állatira nem éri meg. Emellé olyan mértékű fáradtságban iszapolok, hogy már az alvás sem megy (bár tegnap és ma sikerült - hurrá-hurrá). 160/80 a vérnyomásom, nyugalmi helyzetben ez 100/60. A pulzusom meg 100-110 között. Zsibbad a bal kezem, ez időlegesen elmúlik azért :). Most akkor elpatkolok, vagy nem patkolok el?

Viszont megtudtam, hogy arrogáns és lekezelő némber vagyok. Egyre újabb oldalaim tárulnak fel a külvilág felé - pedig eleddig olyan sikeresen rejtegettem :)

Valamint furcsa hangok érkeznek az autómból. Például a kormánymű nyikorog (nem hiszem, hogy csupán a zsírzás segítene), a váltó nem akar váltani, és a kutyacsontnak hívott szerkezet is lógja elfelé magát. De rendeltem a gyereknek egy emeletes ágyat (vagyis magasítottat), amire nagyon vágyott. Hisz iskolás lett (és nem mellesleg címlaplány is ;) ), jár neki a "felnőtt" ágy. Most, hogy értékelhető fizetésért dolgozom, megtehettem; hála az égieknek!