Ha nagyon tárgyilagosan szemlélem a dolgot, akkor sem találok semmilyen logikus, vagy érzelmi motivációt. Egyszerűen nem fér a fejembe, miért is tesz bárki ilyet!

Milyen indok vezethet bárkit arra, hogy valahai házastársa - válás után sok évvel - után feltúrja az internetet és számára semmilyen relevanciával nem bíró információkból próbáljon következtetéseket levonni, amiből neki haszna származhat (és ezt erkölcsi és anyagi értelemben is értem)? Az ötlet egyáltalán hogy támad a fejében, mennyit kutat utána, végigolvassa (azért ez nem 5 perc!), jegyzetel és felhasznál! Érdekes módon csak a negatívnak látszó dolgokra fókuszálva (öööö, mondjuk télleg telibezokogtam sokszor a blogot, ez igaz), pedig van itten olyan tartalom is, ami árnyalhatná azt az Ikont :)

Miért?

Boldog és tökéletes élete van, új feleség, új gyermek, van mit ennie, van hol laknia, munkája is van, én sem zaklattam sem pénzzel, sem gyermekmegvonással. Számomra ez tökéletesen érthetetlen. Gondoltam, megosztom ezt az értetlenségemet, hisz kiválóan szórakoztattam már több bejegyzéssel is és meg ne szakítsuk a jól kialakult szokást!

Én egyelőre azzal foglalkozom, hogy bármilyen pénzhez jussak, mert végrehajtóék nem viccelnek, az Anschluß a fasorban sincs ehhez képest, amit február elseje óta művelnek velem, nem törődve azzal, hogy 2 kiskorút kéne etetni. Éljenek a csodálatos átgondoltsággal született magyar törvények, itt tényleg legálisan lehet éhen halasztani embereket (és hogy morálisan sem zavarja őket, az megint tűpontosan mutatja a népek fejtartalmának állapotát). Az, hogy még van mit enni, az összes családtagom (ideértve közeli és távolabbiakat, vér szerintieket és szerzetteket) és szinte sorban álló barátaimnak és nagyon kedves ismerőseimnek köszönhető, akik fizikai erőszaktól sem látszanak visszariadni némi pénzadomány átnyújtása érdekében. Jelentem, februárt abszolváltuk (köszönöm elsősorban Anyámnak és testvéreimnek), a márciusi túlélési stratégia kialakítás alatt!

Anyway, keep on  ....