hoppá-hoppá
Majdnem nem írtam meg ezt, pedig hogy megígértem!
Nevénnemnevezhető épp azzal kísérletezik (sikerrel!), hogy a téli éhezésre sanyarult madarakat valahogy ellássa. Persze mindig nagy élmény megfigyelni, hogy mennyire hálásak az apró tollasok, de Nevénnemnevezhető külön értelmezést gyártott az össznépi csiviteléshez :)
2 kismadárról van szó, fajtájuk azonos (tudjafene mifélék), a "szövegkörnyezet" szerint valószínűsíthetően nőstény és hím példányok.
Figyelem, szó szerinti idézetek következnek:
A friss házasság élménye múlandóban.
: "a múltkor is mondtam hogy ne kukacos szotyolát találj nekem"
: "ezek a magok nagyon világosak, biztos hogy nem ilyenért küldtelek"
: "biztos a szomszéd eresz alatt lakó fiatal fecske nőtől tanulod ezt a sok hülyeseget, azért ilyen magokat találsz mindenfelé"
Aztán elkövetkezett pár nap múlva az, hogy apjuk szerte-széjjel hagyta a magvakat, no meg anyjuk is kíméletlenül elszórta a nem megfelelőnek minősített szotyolát.
:"Rémes ez a kosz, te soha nem takarítasz"
:"Hogy lehet így enni, mint egy sertés!"
Megint eltelt pár nap ... már csak egy kis tollas van. Panaszkodik, bánatosan tekinget egy bizonyos irányba.
:"Vajh milyen lehet délen? Az a nyomorult, remélem lefordul útközben valamelyik lég-áramlatról, azt a kis fecske-macát meg elkaphatná már az ura ...."
Szóval madáréknál is van történés.