2011.11.01. 13:22| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

Még csak 7 éves, de már pont úgy csinál néha, mintha 15 lenne.

 

Én meg most nagyon el vagyok keseredve.

Címkék: enyim anya ostobaság sarjak  |   | 7 komment
2011.09.04. 19:09| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

a nagyja.

Az apraja (és súlyosabb) része még hátravan, de ebből kifelé nem látszik semmi.

Nem tudom, miért csinálom: állatira nem éri meg. Emellé olyan mértékű fáradtságban iszapolok, hogy már az alvás sem megy (bár tegnap és ma sikerült - hurrá-hurrá). 160/80 a vérnyomásom, nyugalmi helyzetben ez 100/60. A pulzusom meg 100-110 között. Zsibbad a bal kezem, ez időlegesen elmúlik azért :). Most akkor elpatkolok, vagy nem patkolok el?

Viszont megtudtam, hogy arrogáns és lekezelő némber vagyok. Egyre újabb oldalaim tárulnak fel a külvilág felé - pedig eleddig olyan sikeresen rejtegettem :)

 

Valamint furcsa hangok érkeznek az autómból. Például a kormánymű nyikorog (nem hiszem, hogy csupán a zsírzás segítene), a váltó nem akar váltani, és a kutyacsontnak hívott szerkezet is lógja elfelé magát. De rendeltem a gyereknek egy emeletes ágyat (vagyis magasítottat), amire nagyon vágyott. Hisz iskolás lett (és nem mellesleg címlaplány is ;) ), jár neki a "felnőtt" ágy. Most, hogy értékelhető fizetésért dolgozom, megtehettem; hála az égieknek!

Címkék: munka család  |   | 6 komment
2011.08.07. 15:22| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

Pedig szívesen dolgozom. Sokat. És jól.

Mégis: hónapokig/egy évig küszködtem azért, hogy legyen munkám.

Az már le se merem írni, hogy méltó munkát.

Nem adtatok munkát, mert nő vagyok. Míg meg nem születtek a gyerekeim azért nem, mert fogamzóképes vagyok. Utána meg azért nem, mert szültem.

Addig nem is volt velem meg a munkavállalásommal gond, míg botor módon férjhez nem mentem. Addig én voltam 'A' munkaerő. Fiatal (30-on innen), lelkes, teherbíró és HAJADON. Éjjel is és nappal is, mert a foglalkoztatóm a "családom", termelni kell, hogy legyen GDP. Ezért az állam a nekem járó fizetség felét szerényen eltette. Vidáman ugrándozott a PannonPuma, nem volt gond, belefért. Aztán lejártak az adókedvezmények, a multik egy országhatárral továbblibbentek, a beszállítóik meg itt maradtak, küszködtek a kapacitáshiánnyal. Szép lassan kifogyott alólam a munka, én meg rémülten figyeltem, ahogy az állásinterjúkon egyre gyakrabban hangzik el, hogy "és mikorra tervezik a gyereket".

Nem háborodtam fel, megideologizáltam magamnak - neki ez fontos. Munkaerőtervezés, satöbbi. Kell az. Értem én.

Közben azért tanultam, mert az az enyém, amit megeszek megtanulok. X-edik papír (ha már csináltam és állati jó vagyok benne, legalább legyen már róla papírom).

Aztán Magyarország demográfiai helyzetének legalább szinten tartása következett. Nem maradtam otthon gyerekenként 3 évet, hanem a két gyerekemmel összesen 3 év szülési "szabadságot" vettem igénybe. Saját döntésemből kifolyólag - ugyanis NEM kötelező igénybe venni az összes járandóságot. A terhesség nem betegség, tehát dolgoztam, kilométeres pocakkal és bedagadt lábakkal is. Orvosi utasítás dacára hurcoltam bálna testemet napi szinten munkába - hisz nem verhetem át a foglalkoztatómat és a munkára később is szükségem van.

Mindhiába. Visszavettek, mert muszáj volt, bár munka, na az már nem volt, mert leépült, kiszállt, felfüggesztették, befizettették, lelépett.

Nem kerültem pénzébe a korábbi foglalkoztatómnak, hisz még táppénzre se mentem, a nekem járó szabadságot nem volt mikor igénybe venni, a fizetésemelésről eszembe se jutott álmodni - hiába tudom, hogy jár. A GYED összege viszonylagosan megfelelő volt, de korlátos ideig kapható, a GYES meg pelenkára sem elég, tehát munka kell - már csak az agyi képességeim el nem sorvasztása miatt is.

A GYED-GYES összege az addig tébé-befizetéseimből érkezett - milyen szerencse, hogy olyan rengeteget kerestem korábban, volt miből.

A kisebbik alig volt egy éves, mikor bölcsibe adtam. Túlélte. Én is.

Felépítettem egy házat, így nagyjából 3 millió forint ÁFÁ-t adtam a magyar államnak 1 év alatt. Eladtam, mert el.

Van lakás, amiből szintén nagyjából 4 millió forintot ÁFA-ként fizettem meg.

Orvosok: nem terheltem a TB-kasszát, magánba mentem. Összesíthetetlen.

Logisztika az állások, a gyerekek, az intézmények, a háztartás és a bolt között. No meg a suli.

Válás.

GYES alatti "mellékállás" tova, mert az APEH, a VPOP és a Bíróság.

Interjú-hegyek multinál (ők legalább bejelentenek, és azért fizetésszerű is van, nemcsak könyöradomány): Ki vigyáz a gyerekre? Tud túlórázni? Mi van, ha betegek? Miért ilyen kicsi a korkülönbség? Mentális betegsége nincs? Mi a célja az életében? Nem zavarja, hogy ez jóval alacsonyabb beosztás, mint amit eddig csinált? Miért nincs ilyen-olyan-amolyan papírja? Miért van ilyen-olyan-amolyan papírja? Bérletet nem térítünk. Megéri ez magának így? Tudja, mennyi itt egy albérlet? Miért vált el? Hogy van a láthatás?

Interjú kisvállalkozásnál (könyöradomány): Magának túl sok a végzettsége, túl magasan kvalifikált. Nem ismeri véletlenül az X.Y-t? Minimálbért tudok adni, a többit zsebbe. Magának kéne esténként feltakarítani - néha el kéne futni bevásárolni, mert a feleségem nem ér rá.

Interjú közszférában: Naháááááát, maga ezt mind tudja? Hihetetlen!!!

A szakmai és nyelvi kvalitásaimat nem firtatták ennyire, az valahogy nem érdekelt senkit.

Döbbenet!

Végre telefon: van állás, azonnal kellene kezdeni. A fizetés 130ezer bruttó.

Nos, ez az összes adókedvezménnyel - akkor! - 86ezer nettó volt. Jómagamra meg a két kiskorúra.

Elfogadtam: végül is legalább éhen nem halunk.

A 86 ezer nettóból mit lehet kifizetni?

2 gyerek óvodai ellátása köbö 13 ezer + 2 ezer (eszközpénz és tisztálkodószerek)

Közös ktg (vízzel és fűtéssel) köbö 25 ezer

Villany köbö 10 ezer

Diákhitel köbö 10 ezer

Mobil (telefon és internet) köbö 10 ezer

Autó kötelező és egyebek köbö 3 ezer (még NEM tankoltam!)

Meg a luxuskiadások, amik lassan elkoptak (HVG-előfizetés; TV: alacsonyabb díjcsomag lett; havi-kéthavi 1 db könyv; mozi; stb)

Nyaralni 10évente egyszer jut. De inkább akkor sem.

Maradt 13 ezer.

Tizenháromezer forint. Értitek? 13.000,- Ft. Egy hónapra. 3 emberre! Enni és innivalóra, tisztálkodószerekre, tankolásra és a gyerekek ruházkodására (folyton kinőnek valamit) - az én ruházkodásomat hagyjuk.

Tehát 86 ezer forint ÁFÁ-ját finanszírozom ÉN, mint végfogyasztó. Havonta 17.200 Ft-ot helyeztem el ÁFÁból az államkasszába. Plusz az SzJA és a tébé, azaz köbö 44 ezer forintot.

Összesen 61.200 Ft.

Nyilván kell másodállás, akár feketén is.

Ugyanis a villanyszámla és a közös költség valamint bármilyen kiadásom HAVONTA jelentkezik. Akkor is, ha nem csinálok semmit.

Így aztán NEM akarom, hogy bármikor felmondhassanak nekem, mert NINCS tartalékom!

NEM akarok jutalékos és ügynöki munkát, pláne, ha fix része egyáltalán nincs.

Nem akarom, hogy vélt gazdasági okokra hivatkozással kirúghass, mert a Mancika kishúgának feszesebb a melle. És persze Mancika kishúgának az alpolgármester főtitkára a vőlegénye.

NEM akarom, hogy vélt hibák alapján kirúghass és azt sem akarom, hogy egy munkaidőn kívül viselt rövidebb szoknya okán (munkáltatóhoz méltatlan öltözet) eltávolíthass.

NEM akarok örökké nálad dolgozni - de neked is jó, ha fejlődhetek, ha biztosítasz előmeneteli lehetőséget (feltéve, ha igénylem).

NEM akarom, hogy a lábam közti szakaszt méregesd, ugyanis NEM azzal dolgozom! Ha lehet, ne taposs naponta a földbe csak azért, mert nő vagyok, szültem - ráadásul elváltam. NEKEM van tartásom, ne akarj megalázni!

NE élj vissza azzal a hatalmaddal, hogy nálad van a kassza kulcsa.

ÉN A BELEMET KÉPES VAGYOK KIDOLGOZNI ÉRTED, MERT FELFOGOM, HOGY EZ KÖZÖS ÉRDEK. DE NEM VAGYOK BIOROBOT!

Kérlek, FOGD FEL, hogy az ÁFÁ-t leginkább én fizetem, és nem te!

A fentiek miatt minden oktalan költekezés mérhetetlenül irritál, igen, a másé is.

Úgyhogy kedves Állam, feketén Foglalkoztató és mindenki, aki megtehetné, de NEM AD ÁLLÁSt - cseréljetek velem, és amúgy mennyetek a ..........  na, oda!

P.s.:

Aki meg azt mondja, hogy miért nem megyek külföldre az összes kiválóságommal, az gondolkozzon el azon, hogy két óvodáskorúval ezt hogyan oldaná meg! És neki is felajánlom a cserét!

 

P.s:

Állati gazdag férfit keresek épp, aki emberszerű kinézettel bír, eléggé értelmes (nem kell Adonisznak lenni) - szívesen reprezentálok mellette. Gyerekre vágyik (én viszek kettőt eleve :D, viszont szívesen szülök neki is, de csak a demográfiai helyzet miatt), a harmadik gyerek miatt járó megemelkedett adókedvezmény miatt kifejezetten jó parti lennék. Ja és remek lábaim vannak! :)

öööööö .... ez csak kétharmadáig vicc - ki lehet válogatni kinek melyik része humoros :)

Címkék: munka nemértem jakab andor  |   | 44 komment
2011.05.21. 19:15| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

az oviban.

Mert azt látták már tavaly országunk nagyjai, hogy a magyar ember nem beszél nyelvet, és ha korán kezdi, majd akkor jól beszélni fog.

Szóval a választási lendületből fakadóan városunk vezetése úgy döntött, hogy az ovisok tanulhatnak nyelvet: németet, angolt.

Ezt majd a város fogja finanszírozni a pógárnak, mert közös érdek, versenyelőny, kúltúrálódás (bazmeg!) meg biztos lett mögé ennek-annak némi profi nyelv...izé... na hagyjuk.

Szóval elzavarták a fél óvónénis brigádot: tanujjá, mert kicsi pógárt most te fogod megokosítani (erősen emlékeztetett engem ez valamire, csak akkor oroszt kellett, aztán meg német/angolt... és most megint).

Hát nem volt egy hatalmas eresztés, de nem bántam, a gyerek hallja az idegen szót, szokja meg, ha rajt ragad 3 mondat, már megérte (amúgy sok jó véleményem nincs az óvodai nyelvoktatásról, ill. az eredményességét megkérdőjelezem).

A lényeg: pénteken elkap a kisebbikem óvónénije reggel, hogy írjam alá a papírt. És elém dug egy ánégyest, melyen választhatok, hogy kérem-e az angol/német oktatást jövőre. Ha igen, akkor 3600 pénz havonta (ez heti egy nyelvóra!). Kérdem tőle, hogy ez plusz nyelv, plusz óra, vagy mi? Erre elnyílnak a szemei, hogy dehogyismitképzelek. Megszűnik az ingyen nyelvoktatás az oviban. Mert a város úgy döntött.

Hát naccerű!

Egyrészt: nem derül ki ez a papírról!

Másrészt: elfelejtették tájékoztatni a városvezetők erről a pógárt nagyglobálissan. Értem én, hogy nadrágszíj, na de miapicsa kerül gyerekenként 3600-ba 45 percnyi nyelvoktatásban?

Továbbgondolva:

eddig finanszírozták ezt, azaz a város kifizette az óvodáknak.Most nincs pénz, tehát nem fizetik. Megkérdeztem az óvónénit, hogy ő kapott-e a lóvéból.... a válasz egyértelmű. Akkor hol a lóvé? És most mit is takarítanak meg ezzel?

És mi lesz a kiképzett óvónénikkel?

És persze mit mondok a gyereknek, hogy ő miért nem mehet, mikor a PistaPanka meg megy?

Címkék: család anya béna szegénység  |   | 29 komment
2011.05.15. 18:29| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

a béka segge alatt. Véletlenül sem fent.

Az egy jó hely, élvezem. Biztonságos, onnan nem lehet nagyot esni. Cserealap az odalent uralkodó ájer. Igazából megvallva, ezt egy idő után nem veszed észre.

Momentán úgy érzem magam, mint egy szélmalom, amin fennakadt Don Quijote, lovastól, Sanchó Panzástól ráadásul az összes ideáikat is hozták. Tehát nem forog. Áll, baszdmeg, mint Katiban a gyerök - mondaná öregapám, ha élne.

Kéremszépen, könyökig tapicskolok egy sehová sem vezető magánéletben, egy szarba nézett melóval na meg egy szarba vett anyasággal.

Ilyenkor az ember (ÉN!) arra gondol, hogy el kéne tűnni. Jelen esetben ez nem lehetséges, ugye. Menni kéne külföldre, és most már nem magam miatt, hanem a kölykök miatt. Aztán jól rájövök, hogy ugyan mi a fészkes rossebb változna meg ettől? Semmi. Ugyanúgy nem tudnám érdemben befolyásolni a dolgaimat. Biztos ilyen kontrollmániás vagyok, de szeretem, ha úgy történnek a dolgok, ahogy elgondolom. Ehhez képest faszán sodródom, mert épp elég némely területen teljesíteni. Oda a rám jellemző spontaneitás, már csak havonta egyszer jut eszembe, hogy mit lenne jó csinálni :)

És nem merek kimondani - desőt, gondolni sem - dolgokat. Úgy nagyjából jelen pillanatban az egész élettől félek.

Mert hiába tudom, hogy milyen fasza vagyok, igenis akarom a külvilág és a környezet pozitív visszacsatolását. Igen, kimondva.

Lefordítva: kurvára érintés és szeretethiányom van.

Aki vigasztalni mer, megrúgom, aki dugás-terápiát javasol, azon keresztülhajtok a Berlingóval (még mindig a téli gumik vannak fenn :S), egyéb vállveregetőkre meg rászabadítom a két nőszerű kiskorút!

Nyah.

Mérlegidőszak van, ennyi :)

 

UPDATE

Nem szabad félnem.
A félelem az elme gyilkosa.
A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.
Szembenézek félelmemmel.
Hagyom, hogy áthaladjon rajtam, fölöttem.
És amikor mögöttem van, utánafordítom belső tekintetemet, követem útját.
Amikor a félelem elment, nem marad semmi, csak én magam.
(Bene Gesserit - Félelem elleni litánia)

 

Címkék: szar szar szar  |   | 57 komment
2011.04.30. 16:20| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

Leginkább azért, mert amit írnék, azt nem lehet, a többit meg nem érdemes.

Megjegyezném mellékesen, hogy nagyon-nagyon tavasz van, meg batynak a kutyák, meg zümmögnek a fák .... én meg nézem meg hallgatom; ennél kulturáltabban nem tudom kifejezni magam :), bátrabban meg nem merem, mer' nyúl vagyok :)

Ebből fakadóan csillivilli a lakás, hellyel-közzel rend is van.

A konyhában a múltkor például felhelyeztem 3 darab polcot, hirtelen felindulásból. Nos, mivel valahogy soha senki nem akkor ér rá, mikor én azt gondolom, ezért megcsináltam magam. Hát nemá' hogy csak hím tud lyukat fúrni, ugye.

A melóhelyen segítettek 3 darab körfűrészes-vágással, de az élfóliákat én tettem fel, mértem, fúrtam, csavartam. A tenyerem cafatokra is szakadt, meglátszik, hogy rosszul felszerelt a háztartás és hiába próbáltam, a nem fordulatszám-szabályzós fúróval nem lehet csavarozni. Pedig nagyon koncentráltam :).

Eltettem a téli ruházatot, a nyárit meg elő. Nos, minden úgy néz ki, mintha vákumzacsiban tároltam volna és VV Évi vasalta volna. Szóval moshatok ezerrel. De lefeleztem a darabszámot, mert a ruháim felét kihíztam :)

(Erről jut eszembe, hogy az önértékelési zavaraimon segíthetne valaki, mondjuk egy finanszírozott plasztikai műtét-csomaggal - az egyik részét még tb-re is megcsinálnák, ha nagyon megtalpalom a dolgot, de csekély rá az esély -, és nem, nem segít az, ha mondogatják, hogy mennyi rosszabb adottságú nő van. Nem érdekel: ők nem én. Gyanítom, hogy ők se túl boldogok a bőrükben. Ja, tudom, a boldogság belülről fakad, pillanatnyi, blaaa-blabala-blaaa-blablabla.)

Amúgy magyarországi szolgáltatóipar meg a hozzáállás.

Kaptunk árajánlat, drága. Mégis ettől rendel. Várás. Végre kész. Nem minden. Álmélkodós felháborodós. Mindegyezés, rendeléselhozás. Számla. Nincs. Még mindig nincs. Utalnánk. Nem-nem, kápé. Háde! Dede! Faszombaszmeg, nesze. Számla nincs. Másnap: anyád? Számla nincs. Harmadnap: APEH, ha nincs számla. Végre van, nem az az összeg, ami árajánlott vala, sőt, az sem, ami megegyezett vala, sőt, az sem, amennyi készpénz otthagyva vala.

Hajamtépés vala. Diszkrét ordítozás, mindenki picsába elküldözés. Sztori vége.

Á, dehogy vége. Még egy számla, mert valami kimaradt. Kurva jó (tényleg kimaradt). Kifizet. És csütörtökön beszart a rendelés. Kardba dőlés.

De azért hozzunk törvényt az egyenruhás bűnözés ellen.

(nahát, tisztára olyan lettem, mint Alekosz: mennyit írtam a semmiről ....)

 

P.s.: nem nézem a ValóVilágot, de a hogyvolt-on olvasom, ezért vagyok _ennyire_ jól tájékozott

 |   | 13 komment
2011.04.22. 20:16| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

 |   | 4 komment
2011.04.03. 21:20| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

höm-höm, nem kell mondanom, melyik az eredeti és melyik a jobb! :)

 

 

 |   | 4 komment
2011.03.30. 19:24| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

A mai nap jó híre, hogy még a "kertészünk" is többet fog keresni a szakmunkás bizonyítványával, mint én.

Értem én, hogy rohadt fontos a feladat én meg csak betanított majommunkát végzek - ha már össze kell hasonlítani kettőnket -, de lássuk be, csakis én lehetek az önző disznó, akinek savanyú a szőlő.

Tulajdonképpen nem kéne csodálkoznom, hisz még álomfő is lehet belőle ekkora karizmával.

 

Most akkor az legyen a megoldás, hogy 4-kor nekem is kiesik a toll a kezemből és szigorúan betartom a munkaköri leírásban írtakat és szarok az egészbe, vagy vegyem úgy a munkámat, mint eddig: azaz mintha a magamét csinálnám. Mert az utóbbit nem fizetik meg, az előbbivel meg messzire nem fogunk jutunk cégszinten.

 

Ja, és két gyereket tartok el egyedül, ráadásul a szögre sem lehet őket felakasztani, hogy ellegyenek. Értelemszerűen a pofám lapos.

A közvetlen környezetem meg aaaaaaaaannyira akar segíteni, hogy kezüket-lábukat törik .....

2011.03.19. 18:04| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

index.hu/belfold/2011/03/19/lazar_szerint_akinek_nincs_semmije_az_annyit_is_er/

Az ilyen ember rohaggyon meg!

(ez az én véleményem!)

 |   | 13 komment
2011.02.14. 21:18| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

ez a Lézer János.

Délután kiszaladtam a bérelt garázsba, megnéztem a játszós járgányokat.

Jelentem, még megvannak, személy szerint a piros a kedvencem.

 

Ja, a mai nap csúcspontja:

szénné aláztam a kedvenc kompjúteres boltom eladóját. Egyedül volt szegény, a főnöke még biztatott is délben, hogy menjek csak be, mert náluk most még a fű se nő, legalább lesz egy kis elfoglaltsága a srácnak.

Kettő után átslattyogtam. Én valahogy vonzom a vevőket, mert utánam egy perc nyugalom nem volt, a végén szimultán adtunk el a sráccal :).

Ám, várakozott ott egy ügyfél, aki segítségre szorult vezetékmentes hálózat, nyomtató és laptop ügyében. Szerencsétlen, cirka egy órán keresztül várta, hogy megoldódjon a problémája, de az "egyperces" vevők csak jöttek, az ő ügye meg nem nagyon haladt. Most már sok mindent megtalálok a boltban, sok mindenben tudok segíteni, de a hardweres dolgokhoz mélységében nem értek. Így - hogy ne várjon az ügyfél - beültem megnézni a gondját, az eladó meg kiszolgált.

Elég az hozzá, hogy 10 percen belül megoldottam a gondját (szimplán csak olvastam ám, nem akkora varázslat!), így az eladó srác nem engedte fizetni (én ugye nem fogadtam el semmit), cserébe nagyon-nagyon égett. Mondjuk nem voltam vele túl kíméletes, az is igaz! Viszont volt egy jó kora délutánunk, szénné röhögtük magunkat! :)

Az eladó srác csak annyit mondott, hogy ezek fényében nem igazán tudja, hogy szereti-e, ha megyek hozzájuk (betóduló emberhegyek, és helyette megoldott probléma :D).

 

P.s.: nem kontárkodom senki munkájába bele nekijje, de velük szinte baráti a kapcsolat, nagyon régóta ismerem őket! Szóval nem beszóni, értve?!!!

Címkék: munka vidámság ügyes vagyok  |   | 10 komment
2011.02.08. 14:18| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

A gyerek (a nagyobbik) tegnapelőtt sírógörcsöt kapott.

Az én hátamon meg felállt a szőr. Most ennyire észnél van a gyerek, vagy én maradtam le valamiről.

A dolog lényege, hogy most kezd neki leesni az, hogy nem élünk együtt az apjával. Követelte, hogy szeressük újra egymást. Próbáltam meggyőzni, hogy nem utáljuk mi egymást, de már nem vagyunk szerelmesek, őt meg feltétlenül szeretjük (ja, onnan indult a dolog, hogy nagyon szeretne engem királynős-menyasszonyi ruhában látni, és ennek csak az a kivitelezési lehetősége van, hogy én újra hozzámegyek az apjához).

Azt is mondtam neki, hogy apu már másik nénit szeret szerelemmel, szóval a kívánsága lehetetlen.

Na, erre tört ki a vihar. Merthogy az nem igazság, mert az ő anyukája a legszebb a  világon és mi az hogy apu mást szeret és vegyem tudomásul, hogy haragszik rám, mert elváltunk. És nem akarja, hogy az apja barátnője legyen az apja mellett királynős ruhában és akkor lesz neki tesója, akinek majd segíteni kell, de ő nem is fog róla tudomást venni, és nem is segít majd jól.

Na itt kezdtem leakadni: terhes lenne az apja barátnője? Vagy már képes ennyire elvontan gondolkodni és magától következtette ezt ki, hogy esküvő után gyerek jön? Vagy honnan szedte a sztorit?

Mondjuk nem mintha lenne ebbe beleszólásom, de tény, hogy nem rajonganék az ötletért :).

Viszont hogy megvigasztaljam, megkérdeztem tőle, hogy akkor mi lenne, ha nem az apjánál lenne új kistesó (ez a kisebbikem mániája: majd lesz neki kistesója, mert az anyu fog szülni egyet, és az se baj, ha fiú :D), hanem nálunk. Hála istennek ez ellen is kategorikusan tiltakozott, majd magától értetődően megtiltotta nekem, hogy valaha is szerelmes legyek és másik hím sem lehet ott nálunk soha-soha.

Kissé erőtlenül tiltakoztam, azzal érvelve, hogy nem vagyok még túl vén, szerelmesnek lenni meg jó. És bizony lehet, hogy nekem is lesz szerelmesem, ami az én dolgom, nem az övé (bár nem tudom, hogyan lehetne ebből kihagyni :D).

Sikerült kellően elviccelnem a helyzetet, így abbahagyta a sírdogálást, és elökörködtünk még vagy fél órát, de tudom, hogy filózik rajta.

Hát, nem lesz innentől kezdve könnyű dolgom, és igazán nem is tudom, hogy mi mást mondhatnék (a "te még kicsi vagy és majd ha nagy leszel, megérted" az nem jó szöveg - szóval ki kéne valami hatásos érvet találnom, mert a gyerek nem zsarolhat ezzel, na!).

2011.01.16. 20:00| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

hála jóanyámnak és a nagyinak, persze, készre már én főzöm. Holnapra megbosszulja magát úgyis, de friss, fehérkenyerem van, és ilyenkor muszáj.

Kéne mellé inni, és már megint nem fogok, egyrészt mert annyira nem kívánom, másrészt mert anyai kötelességem józannak maradni :)

Harmadrészt: ezt mindig el akartam mondani és sosem tudtam, szóval ezt olvassátok úgy, mintha én írtam volna birkanep.blog.hu/2011/01/13/a_birka_es_az_idegen

 

Aztán meg rohadtul hétvége volt és jóidő, aminek javát átlustálkodtam, amiből szégyenszemre egy pillanatot sem bánok. Még ahhoz is lusta voltam, hogy zenét keressek hozzá, de ezt pótlom most:

 

(ja, javíthatatlan a '80-as évekhez való vonzódásom, meg sok máshoz is :D)

Osztán most ennyi, mert kész a Lecsó :)

P.s.: alaplapi hangcsatlakozással kínlódom. Má' megnéztem a motherfuckerboard könyvibe' is a szituácijjót, ámde nem műkszik. Most akkor konkrétan az a két kis kurvinca izé, ott a ház elején, mitől is fogja megkapni az 5 V-ját, ha a rádugható csatik közül egyiknek sem ez a felirata????

Címkék: nyugi  |   | 9 komment
2011.01.07. 18:25| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

zavaros.

Legalábbis Hoffmann Rózsa lehet, hogy nem túl pozitívan értékelne.

Ugyanis nem szeretem a rózsaszínt.

Ezen felül meg az történt, hogy megküzdöttem az asztali PC-szörnnyel. Nos, én győztem :)

Ugyan a helyzet csak kielégítő, de mivel a hibakeresésem és problémamegoldásom tökkkkéletes, ezért csak idő kérdése a végleges megoldás.

Amúgy csodásan áll a számban a zseblámpa, a kezemben a csavarhúzó, mindezt egészen apró helyen összekuporodva  kiviteleztem, miközben érzékeny részeket birizgáltam a karcsú ujjaimmal!

Jó dolog ez a nemi identitás :)

Címkék: béna nő ség  |   | 10 komment
2010.12.21. 18:05| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

early adopter (korai alkalmazó, ill. technikai újdonságokra gerjedő és azt beszerző (Strici kedvéért)- basszus, de gerjedek, csak beszerezni ... :D), de ez nagyon tetszik.

index.hu/tech/2010/12/21/modern_allaskereses_ket_percben/

Szeretnék egy ilyet csinálni - na jó, nem a karácsonyi hajtás lesz rá a legalkalmasabb.

Emlékszem, első álláskeresőként képes voltam amerikai papírra nyomtatni a CV-met, mert az minden oldalra kilógott a sok A/4-es közül. Így utólag, elég idegesítő léhetett ez :D, bár akkoriban nem kaptak a személyügyesek egy-egy pozícióra százasával önéletrajzokat.

Aztán csináltam sokáig a színes (nagyon pasztell) papírt, aztán meg a folyóírással nyomtatottat, később meg sötétkék/bordó volt a betűk színe a megszokott fekete helyett.

 

Szóval ha csinálok egy ilyen videó CV-t, rögtön vezérigazgatónak fognak felkérni :)

Címkék: munka enyim  |   | 6 komment
2010.12.08. 17:29| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

nem véletlenül sodródnak egymás mellé.

Most már nem tudom, hogy kitől és mit kellene megtanulnom, vagy kit tanítok és mire én.

Egymást "neveljük" - állítólag. Szociális interakciók állnak hegyekben. Értem én. De kissé összekavarodott most minden.

 

Az sz betűs szavakat meg NEM mondjuk ki. Ez a biztonságos.

 

 

Meddig lehet ezt a biztonságos játékot csinálni?

(Ja, és sült szárnyas! :) )

 |   | 23 komment
2010.11.18. 17:59| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

is benne van, kénytelen vagyok belátni.

De az ex sem hibamentes.

Most vagy megyek a híd alá, vagy megyek a híd alá.

 

Kéne valami kurva jól fizető meló!

Címkék: anya béna  |   | 21 komment
2010.10.30. 18:05| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

mandiner.hu/cikk/20101030_combunk_husa

Kedves Bayer Zsolt!

"Akik most fennhangon féltenek mindent, azok tettek tönkre mindent. Legfőképpen a hiteket és a reményeket. Akik most farkast kiáltanak, mind-mind a nyomorúságok demokráciáját szeretik. De azt szeretik. Kiszolgáltatottság legyen alant, segély, s a porba sújtottságból táplálkozó alázat és hála. Tenyérből evés. Irigység és gyűlölet."

 

Én nem tettem tönkre semmit. Hittem és bíztam.

Amit viszont most csinálnak (és TE is!) felelős beosztásba került, felnőtt emberek, az kiveri nálam a biztosítékot.

Biztos azért, mert túl sokat olvastam. De javasolm, kedves Zsolt, hogy próbáld meg újraolvasni az eddigieket (no meg amit TE írtál!). Hátha hasznos lenne.

Hálás lennék. Nem is hiszed, mennyire!

 |   | 7 komment
2010.10.19. 11:59| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

úristen-úristen-úristen!

Én egy erőszakos állat vagyok! Sőt, hányni sem szoktam, de eeeeez ....

Hogy a jósiten ilyenkor hol van és miért nem csinál senki semmit hónapokig!

Atyaisten. Ekkora aljasságot/butaságot!

index.hu/belfold/2010/10/19/nem_tunt_fel_hogy_allatokkal_kenyszeritik_kozosulesre_a_gyereket/

 

(ja, "fogyik a magyar" - na de .... ehhh, sírva fakadtam, köszönöm, kérem, jajj)

Címkék: család ostobaság nemértem  |   | 3 komment
2010.10.13. 19:40| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

összeolvastam egy halom blogot, még kommenteltem is.

Nagyjából mindenki üdvözölte - a külföldi ballib sajtóval egyetemben - Orbán "progresszív" megoldását az állami felügyeletről. És nem értette meg a többség, hogy miért nem jó kutyafuttában, gumi-szabályozással "államosítani".

A ma délutáni megnyilvánulások bizonyára megint hisztérikus üdvözlésbe fognak átcsapni, merthogy mennyire csökkenni fog a költségvetési hiány az intézkedés nyomán, meg amúgy is milyen szarul sáfárkodtak a tulajdonosok a rájuk bízott pénzünkkel (amúgy szarul, de ez megint egy másik téma).

Én meg már a szememnek se hiszek. Egészen elképesztő ez a mindent megengedhetek magamnak, mert a cél, az bizony szent hozzáállás.

Konkrétan sikíthatnékom van attól, hogy a munkáltatói és saját járulékaim (nyugdíjpénztári szakasz) novembertől 2011 végéig megállnak az APEH-nél. AKinek az lenne a dolga, hoyg a szerződött nyugdíjpénztáramhoz, az én nevem alá tartozó rovátkába bekarcoltassa az aktuális összeget.

Igen, biztos csak átmeneti, meg majd felírják, hogy az állam ennyivel tartozik NEKEM!

És persze inenentől megint csak egy fél lépés az eddigi nyugdíjam nagy kalapba vándoroltatása. Mert ha évente összességében 360 milliérd forinttal rövidítik meg a pénztárakat, akkor nem fogja megérni fenntartani őket.

Aztán kíváncsi leszek, hoyg a jelen szaporodási ráta mellett az én nyugdíjamat - amire minden bizonnyal a halálom előtt fél órával leszek jogosult - ki fogja kifizetni. Meg miből.

És az is biztos, hogy az emberek szeretik ezt az állami gondoskodásos akolmeleget. És szeretnék vissza a 3 Ft-os kenyeret. Csak elfelejtik, hogy az mással is együtt jár.  Nem lehet úgy ujjat harapni, hogy ne fájjon.

Az agyam eldobom ettől a kibaszott rövid távú gondolkodástól. Ostoba, magyar jellegű, vállalkozói rabló-mentalitás.

Mondjuk baszarintanék rá, ha lenne egy olyan állásom, amiből gond nélkül tudnék magamnak takarékoskodni a nettó béremből.

És persze tudom, el lehet menni. De két gyerekkel, egyedülanyaként?

2010.10.11. 18:28| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

Hát bizonyára én vagyok demagóg, de ez a mostani szituáció nem vall túlságosan demokratikus és jogállami megoldásra - bármennyire is jogosnak tűnik.

Mert innentől kezdve annyira gumiszerűvé válhatnak a jogállam keretei, hogy az észtveszejtő. Ha tetszik, egy csomó helyzetre ráhúzzuk majd, hogy katasztrófához vezethet, és ezért feltétlenül szükséges, hogy állampolgárai védelmében a kormány jóságos, de szigorú atya képében lépjen fel.

Nekem nagyon nem tetszik ez az izzadság-szagú példamutatás.

Aláírom: nem vagyok kellően olvasott, sőt megguglizni is lusta vagyok, de tanulmányaimra visszaemlékezve az államosítás határozottan rosszízű felhangokat kap(ott). Bár igaz lenne, hogy bérrettegek, és hagymázas vizionálásaim csakis vörösben játszódnak - de adja a Jóisten, hogy ne legyen igazam.

 

index.hu/gazdasag/magyar/2010/10/11/allami_iranyitas_ala_vonnak_a_malt/

P.s.: Úgy érzem, hogy egy csomó szabály és törvény ma is létezik, csak be kéne tartani/tartatni. Vagy a kihágást megfelelően szankcionálni kéne. Tekintet nélkül a vagyoni helyzetre.

Címkék: halál hülyeség béna nemértem  |   | 19 komment
2010.10.07. 21:17| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

index.hu/belfold/2010/10/07/egyre_tobb_szervezet_szolna_a_szent_koronarol_az_alkotmanyban/

 Hát ... szerintem bele kéne venni a szépséghez való alapvető és egyetemes jogot, na meg a világbékét. Ja és ingyensör.

 

Azt nem sikerült felfognom, hogy az Állami Számvevőszéknek mi a köze a Szent Koronához. Anélkül 1+1 az nem kettő, hanem e?

 |   | 1 komment
2010.10.06. 12:00| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

Valami van.

Mert az felettébb furcsa, hogy a mai napon városom e-oldala (hivatalos!) elérhetetlenné vált. Megnéztem volna a közigállás-t is. Azt se tudtam. Ezen felbuzdulva szorgosan végigkattingattam az összes minisztérium központi portálját. Azaz kattingattam volna.

 

Nem sikerült.

Még a PSZÁF oldala is elérhetetlen.

 

Most akkor mi van? Központilag mindenki egyszerre tart karban?

 |   | 20 komment
2010.09.25. 11:29| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

akkor tulajdonképpen hiper-boldognak kéne lennem, mert már megint megoldottam.

Azon elmélkedem aztán, hogy ezt hogy írom meg úgy, hogy lehetőség szerint ne kopogtassanak fél óra múlva az ajtómon a sötét autóból kiszálló öltönyös idegenek, emellett a sztori ne csorbuljon.

Na mindegy, legfeljebb helyenkint kifütyülöm.

Vala nekem a munkahelyem. Meg vala a rendezvény, a szerződésekkel és miegyebekkel.

Aztán egyszer csak felülről jön a kikommunikált ukáz, hogy márpedig igen meg kell dícsérni a munkásokat, akik fényesre nyaltak mindent. Hát jó, dícsérjük, végül is ez eddig minden évben így volt. Hát ja, csak idén másmilyen a szerződés és másmilyenek a körülmények. Mondjuk ezt kurvára nem kérdezte meg senki, hogy hogyan lehet ezt megoldani. Felülről meg ki-kisbírózták, némi önváll-veregetés keretében. Tehát: oldjuk meg.

Ez azzal járt, hogy mindenki mondta, hogy persze, semmi gond, sima ügy. Aztán mikor már az összes göröngy beesett, ölég teli fostos-bili státuszba került, valahogy (minő véletlen) idekerült az asztalomra.

3 nap intenzív törvényi keretek tanulmányozása, fejfájás, konklúzió. Nem lehet. Ahogy akarták, úgy nem lehet. Elmondtam, mit lehet. Hát, az úgy nem jó. Oké, akkor nem dícsérünk. Hát azt nem lehet. Mondom, miért ne lehetne? Elkúrtátok, akkor ezt tessék bevállalni. Na de _pont_ most? Hát ja, először kérdezni, gondolkozni kellett volna. No problem, legközelebb fasza lesz.

A probléma még az egészben az, hogy ezek a nyaló-emberek jöttek be hozzánk is, hogy mégis mikor kapják meg a dícséretet.

Szóval oldjuk meg, mert állatira muszáj most már. Oké: minden bájamat és tündér-erőmet összekaparva állatira megoldottuk. Közösen, mert szerződés meg ukáz, meg mi - és keresztmetszetet kellett találni ebben a csudálatos hármasban. Mindezt teljesen törvényesen. És telefonon.

Modntam már, hogy szeretem a pozitív diszkriminációt, a politikát és a választási kampányt? Neeeem? Nohát, sose higgy egy nőnek :)

 

Update: kurva anyját a szőrtömegeimnek - úgy mindenhol (hajatmosok, grrrr)

2010.09.21. 18:34| Szerző‘: Zsit (nyau és rémizé)

most a Knepp Pállal. (nem linkelem)

 

Szóval tekintve a blog jelenlegi állapotát, sajnos ki kell húznom az életemből a politikai pályát.

Pedig épp elgondolkodtam a megélhetési párttagságon, aminek ebben az országban azért vastagon van múltja.

Az a helyzet azonban, hogy mindent az én gyomrom sem vesz be.

Címkék: munka döntés  |   | 6 komment
süti beállítások módosítása